energia tanúsítvány

kötelező energia tanúsítvány

2012 január 1-jétől Európai Unió előírása alapján minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott ingatlanra kötelező az energiatanúsítvány készítése. Energiatanúsítvány készítése Budapesten adásvételi szerződéshez vagy bérbeadáshoz a helyszíni szemlétől számítva 1 – 2 munkanapon belül.

Mikor kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni?  

Európai uniós előírás alapján 2012 január 1-jétől minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre kötelező az energetikai tanúsítás. Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (lakás) eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell: a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette. Minden tanúsítványnak egyedi azonosító kódja van (HET kód). 

energetikai tanúsítás

Európai uniós előírás alapján 2012 január 1-jétől minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre kötelező az energetikai tanúsítás. Az energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes. 

A QR kóddal ellátott Hiteles Energetikai Tanúsítvány (HET) az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisába kerül: https://entan.e-epites.hu. Az energetikai tanúsítvány készítését a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett mérnökök végezhetik ügyfélkapus azonosítást követően.

Az energetikai tanúsítvány (másnéven energia tanúsítvány) egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.  A skála a legkedvezőbb „AA++” kategóriától a legkedvezőtlenebb „JJ” kategóriáig terjed. A „CC” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti.

A 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épületnek meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. melléklétben foglalt követelményeknek, azaz a közel nulla energiaigényű követelményszintnek, azaz BB vagy annál jobb energetikai besorolás szükséges, használatba vételi engedélyt kapjon az épület.

BB és annál kedvezőbb besorolások megszerzésének alapfeltétele kis energiafogyasztás mellett az épület külső felületeinek nagyfokú hőszigetelő képessége és legalább részben megújuló energiákkal való ellátása. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. Ha a biomassza alapú alternatív energiaellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos primerenergia-igénye.

Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?

Nem kell tanúsítványt készíteni:

  • az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; (azaz ha 50 m2-nél kisebb az egész épület)
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; (például nyaraló)
  • a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
  • hitéleti célra használt épületre; (templom)
  • a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
  • műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húsz-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; (pl.: férj-feleség, testvérek)
  • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Meddig érvényes az energiatanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány tíz évig hatályos. Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik.

energetikai tanúsítás

Mikor nem kell energetikai tanúsítvány?

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 1. § (2) alapján: Nem kell tanúsítványt készíteni:

  • az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; (azaz ha 50 m2-nél kisebb az egész épület)
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; 
  • a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
  • hitéleti célra használt épületre; 
  • a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
  • műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húsz-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Vízszerelés

Vízszerelés Budapesten és környékén: Szaniterek felszerelése cseréje csapok, csaptelepek cseréje, lefolyó szifon csere. WC- tartály és kagyló beépítése cseréje, ezentúl Wc csészék, wc tartályok szerelése. Mosdók, mosogatók bekötése, sarokcsapok, flexi csövek vagy fali elzárók cseréje. Mosógép vagy mosogatógép vízszerelés részének bekötése. Csőtörés javítás, lefolyóhibák elhárítása. Csőszivárgások feltárása és megszüntetése vízvezetékek cseréje, vízszivárgás megszüntetése. Kerti csapok javítása cseréje, ezentúl csőszerelés, hegesztés, stb. Gyors és hatékony vízvezeték szerelő

Csőtörés vagy bármilyen más vízvezeték szerelési probléma esetén nehéz jó szakembert találni, főleg ha gyorsan kell a segítség.

Egyre több a csőtörés

Csőtörés leggyakoribb okai az elöregedett vízvezetékek, a vezetékek átlagosan 50 év alatt elöregednek. Hazánk vízvezeték-csöveinek fele még mindig azbesztcementes technológiájú, folyamatosan cserélik a régieket, de igen lassan: leginkább csak egy-egy csőtöréskor. Ilyenkor úgynevezett KPE műanyag vezetéket helyeznek le. A gerincvezetékek lassan végleg megadják magukat. A régi víz ugyanis évek alatt filmréteget vont az azbesztcsövek belső felületére.

További veszélyt jelentenek még az ólomcsövek. Az ólomcsöveket már többnyire kicserélték, de még akadhat, olyan lakás ahol maradtak ólomcsövek. Az ólomcső festés nélkül ezüstszürke és nagyon puha. Az ólmot késsel könnyen be lehet nyomni. Könnyen hajlíthatóak, ezért is nincsenek egyenesen fektetve, hanem ívekbe. A réz és acélcsövek mindig egyenesen vannak fektetve. Az ólom az acéllal ellentétben nem mágneses. Az ólom leginkább a fejlődő magzatra és a gyerekekre lehet veszélyes.